Hajónapló A hajónaplóban az általunk fontosnak tartott cikkekbõl, elemzésekbõl válogatunk. Nem nyerõ a szenvedõ országimázs Istvánko Viktória, Menedzsment Fórum, 2006. október 3. A "külföldiesedés réme" fenyegeti a Sziget Fesztivált, ha nem találnak megoldást a szervezõk arra, hogyan finanszírozzák a jövõben a rendezvényt és tartsák fenn a folyamatos fejlõdést. A "Magyar nemzetköziség, Nemzetközi Magyarország" szekcióban emellett az olimpia-országimázs-turizmusmarketing kapcsolatát is megvitatták a szakértõk a múlt heti Országos Reklámkonferencián Egerben. Puszta, csikós, Halászbástya, Sziget Fesztivál... A fogalomkör ugyan bõvült az utóbbi 15 évben, hazánkat mégis inkább az elõbbi három határozza meg. Pedig a Sziget Fesztivál gazdasági haszna már számszerûsíthetõ, és az országimázs alakulásához is jelentõsen hozzájárul a kulturális rendezvény. Sokat tett a nemzetközi népszerûsítés érdekében a szervezõgárda, amely az idei évben új problémával találta szembe magát. Az esemény elõállítási költsége megegyezik bármely európai rendezvényével, miközben a belépõjegy árak még mindig azok harmadába kerülnek, a szponzori támogatás pedig idén már elérte teljesítõképessége maximumát. Mutyizni kell a támogatásért Gerendai Károly fõszervezõ szíve szerint azt mondaná, hogy szálljon ki az állam a Sziget támogatásából. Lehet, hogy késõbb revidiálja majd ezt az álláspontot, de tisztában van a gazdasági helyzettel és azzal, hogy bizonyos területekre kevesebb pénz jut majd a jövõben. Viszont ha függetlenül oldják meg a szervezést, akkor elõ kell teremteni valahonnan a hiányzó keretet. A megalázó helyzetbõl pedig elegük van. "Még 15 év után is a személyes kapcsolatokon, nem pedig az eddig elért teljesítményen múlik, hogy kap-e támogatást a Sziget" - érvelt Gerendai a "Magyar nemzetköziség, Nemzetközi Magyarország" nevû "járat" elõadójaként. A szervezõ szerint több szempontból sem lenne szerencsés, ha a Sziget csak a külföldieknek szólna, jelen pillanatban azonban nem látja a kiutat a helyzetbõl. Nincs egységes kép Kötekedünk? Gerendai szerint jelentõsen rombolja az országról kialakult képet az a VPOP-intézkedés, amelyet kifejezetten a Sziget Fesztivál idejére vezettek be. A külföldrõl érkezõ, "szigetesnek látszó" látogatókat ezen idõ alatt különösen nagy gondossággal vizsgálták át a határon, függetlenül attól, hogy hova igyekezett. A szekció azokat a lehetõségeket próbálta körbejárni, amelyek árnyalhatják mindazt a képet, amit Magyarországról kifelé szeretnénk mutatni. Az elõadások utáni kerekasztal-beszélgetés azonban nem festett túl pozitív jövõt. A szakértõk szerint nehéz úgy eladni az országot, hogy az itt élõk fejében sincs egységes kép. Szántó Péter, a Noguchi Porter Novelli elnök-vezérigazgatója a legfõbb problémát abban látta, hogy leromboltuk a korábbi imázst, de nem sikerült a helyére másikat tennünk: "Eközben pedig nem azt sugározzuk a külföldieknek, amit hallani akarnak, hanem amit mi szeretnénk látni". Szántó a hazai olimpiarendezési vágyakkal kapcsolatban is kritikusan fogalmazott: nem biztos, hogy az ötkarikás játékok önmagukban megmentik az országot (lásd görög példa), s azt sem tudni, mi lesz 2006 és 2020 között. Ciki a szenvedõ országimázs "A Budapesti Olimpia Mozgalom (BOM) önmagában nem azért jött létre, hogy országimázst csináljon" - mondta Szalay-Berzeviczy Attila. A szervezet elnöke szerint a következõ 14 évben kell olyan képet kialakítani Magyarországról, hogy megnyerhessük a játékok szervezési jogát. "Nem tudjuk megmutatni, hogy mivel lesz gazdagabb az olimpiák története, ha nincs országimázs" - tette hozzá. '56 és New York 1956 50. évfordulójára a New York intézet archív felvételekkel díszített plakátokat készített "Ez nem mozi, hanem valóság" felirattal. A metropolisz já- rókelõit Réz András esztéta szerint egy ilyen reklám jóval inkább buzdítja arra, hogy kerüljék el messzirõl a leigázott, romba döntött Magyarországot, mint hogy itt töltsenek néhány napot. Kelecsényi Ágnes, a Magyar Turizmus ZRt. marketing vezérigazgató-helyettese sem hiszi, hogy egyenlõség jelet kellene tenni az olimpia és az országimázs, illetve az olimpia és a turizmusmarketing közé. Utóbbit azért tartotta fontosnak kihangsúlyozni, mivel az elmúlt idõben több kritika is érte a társaságot. A botrányt kavart balatoni vírusmarketing filmrõl korábban a Menedzsment Fórum is beszámolt csakúgy, mint a téli megszállás kampányról. Kelecsényi utóbbival kapcsolatban azzal érvelt, hogy a külföldi piac marketing szakemberei választották a reklámot, amely még Isztambulban is tetszést aratott. A jelenlévõket azonban nem sikerült meggyõznie. A legtalálóbban a BOM elnöke foglalta össze a problémát. "Én tisztelem a Himnuszunkat, de nem szeretem. Nem értek egyet a külföldieknek szánt sales promócióval sem. Arra vagyok büszke, hogy legyõztük a világot" - mondta Szalay-Berzeviczy Attila, aki cikinek tartja azzal azonosítani magát, hogy mi mindent elszenvedtünk. Istvánko Viktória Nem nyerõ a szenvedõ országimázs, Menedzsment Fórum, 2006. október  3.